Hogyan is keressük a boldogságunkat..?

Az ember önző.Az emberek önzők, én önző vagyok, te önző vagy.

Tudatosan, vagy tudat alatt olyan kapcsolatot keresünk magunknak, ahol önmagunk tudunk lenni.Nem kell felvennünk más tulajdonságokat más személyiséget, hogy elfogadjanak minket.
Akkor vagyunk a legboldogabbak, ha önmagunk lehetünk, így olyan személyt választunk ahol ezt megtehetjük.Mivel a párunk pont ezt szereti majd meg bennünk, hogy olyanok vagyunk amilyenek, ez motivál, ösztönöz és inspirál minket, hogy még jobban kiteljesedjünk.S ha még jobban kiteljesedünk annál jobban fog szeretni minket.Ez ördögi kör.Így égünk majd 100% os lángon.
Akkor valóban önzők vagyunk? Hisz olyan embert keresünk aki mellett önmaguk leszünk ami nekünk jó, mert annál boldogabbak leszünk.Akkor csak arra kell valaki, hogy mi boldogak legyünk? És csak másodsorban fontos az , hogy a társunkat boldoggá tegyük?

Kedves gyerekek.,.tudjátok mi lesz az ebihalból?

-Békaaa...
-És a békából, tudjátok..hogy mi lesz?..Hát királyfi az biztos nem!

Romantikus mese, nem csak csajoknak..de ők tanulnak belőle a legtöbbet.
Szerelmi háromszögekből nehéz kikerülni, pláne, ha az egyik csücske egyoldalú.És mégis, vannak olyan egyedek, akik bár első ránézésre értelmesnek tűnnek, mégis ragaszkodnak megszerzett pozíciójukhoz.Arra gondolok, hogy szeretői viszonyt töltenek be..de minek?Mert feljebb ez életben nem fognak jutni,arra "tartják" őket, hogy csettintésre pattanjanak ágyba, tegyék a dolgukat, és menjenek haza.Szánni való dolog ez.Elhitetni magunkkal, hogy de..lesz ez még másként is, ha meg mégsem..akkor meg, úgysem tarts semmi örökké , nem igaz?
És akkor..jön valaki,akivel esetleg más is lehetne .. és ők mégis ragaszkodnak ahhoz , hogy pótló szerepet töltsenek be egy látszólag kétszemélyes kapcsolatban.Hm.. ha ló nincs jó a szamár is, erre ez jut eszembe, hisz ha nincs otthon a férj, a barát, a vőlegény..előrántjuk a szekrényből azt akink van.Harmadik félnek nem jó lenni, megalázó, bár úgy tűnik van akit ez nem zavar, sőt kifejezetten el van ezzel a szerepkörrel.De akkor vaj..miért keres magának párt?Vagy alkalmi kapcsolatot pluszban? Akkor az már nem háromszög hanem valami beteges PARAlelogramma. Igazán érdekes kérdés.
Ez valami beteges fetisizmus talán, hogy élvezet harmadikként kullogni valakik után, valaki után, aki sosem lesz a minek, miközben akadna mellénk normális pár is.Talán ezek az emberek azt szeretik, ha alárendelt viszonyban vannak.
Egyszer találkoztam valakivel, aki épp benne volt egy ilyen történetben.Nem értem ,és nem értem azóta sem.Lenne normális barátnője, normális kapcsolata, harmonikus párkapcsolata..és nem.Ő hűen ragaszkodik, az utánfutó szerepéhez, a keményen megszerzett harmadik (!) helyezetthez..ami tán olimpián teljesen jó eredmény..de párkapcsolatban nem valószínű.
Mindenki a maga dönt az életéről ez igaz, addig míg nem érint vele másokat, vagy nem hülyít meg másokat.Befűzni más ember agyát, miközben épp benne vagyunk egy úgynevezett szerelmi háromszögben..nem túl férfias dolog úgy hiszem.Az meg végképp nem, hogy utána elgörbült szájjal, és orcával próbáljuk kimagyarázni és sajnáltatni magunkat, hogy ..azért mi mégsem tehetünk erről, és hogy a körülmények áldozatai vagyunk. Beismerjük, hogy igen hibáztunk,és nem akartunk megbántani másokat, igen klassz dolog..de nem tűnik őszintének..ezek után?(!) Kösz de nem.

ZÉRÓ TOLERANCIA. (ajánlom a sokat tűrőknek)

Zéró tolerancia azoknak, akik.. :
elnyomódnak
tűrnek
türelmesek
visszafogottak
engedelmesek

Mostantól bevezetem a zéró toleranciát.Az életembe.
Ti akkor és ott ahol , és amikor csak akarjátok.
Ami nem tetszik azt nem kell hagyni eltűrni.Jó példa erre a párkapcsolat.Ha teszem azt, megaláznak, vagy tök teljesen hülyének néznek minket..mi a fenének vagyunk még ott?Bemagyarázva magunknak, hogy az élet rózsaszín és vattacukor illatú?.. Régen én is benne voltam a vattacukor felhőben, de idővel (csekély három év alatt) rájöttem arra, hogy nem kell ezt elfogadni,jobb egyedül ha már választani lehet.Nem fogok eltűrni olyan dolgokat, mert nem is kell, amik nem tetszenek.Annyi minden van még.
Akire nem kell , arra nem várunk.Akire nem kell arra nem számítunk.Akivel nem kell azzal nem számolunk.Időpazarlás.Most vagyok ott, hogy mindjárt öregedtem egy évvel,és nem érek rá erre hogy, még itt türelmes legyek feleslegesen is.Majd máskor.
NŐK...nem feminizmus, nem emancipáció amiről írok..csak jó sokat tűrtök néha.Miért fél mindenki újrakezdeni?Mintha csak egy szem pasiból állna a világ.Az persze nem számít, hogy néha elcsattan egy két há.. sok pofon vagy megalázó mondat..és a magyarázkodás.Ó anyám.Néha komolyan feldühít ez, hogy hallom, csak hallom,..és újra hallom, de változtatni nem tudok mert nem az én életemről van szó.Mindig feldühítem magam.
Használjunk toleranciát akkor ha van értelme, ez igaz is.
Ja ha van értelme.
Elegem van már, én nem fogom alkalmazni.
Vegyük például a mosógépünket..a hócipőm tele van már ezzel is.Eddig türelmes voltam, most ő is megüti a zéró tolerancia szintjét.Ki fogom hajítani az ablakon, méghozzá az EX-pasim imádott POLO-jára.Reggel hogy meg lesz rökönyödve.De nekem elegem van abból, hogy a 90 perces mosási idő, lassan 180 perce tolódik ki,mert kezd bedögleni.Reggel majd,..az ex pasim..felkel..és sokkot kap attól hogy egy Whirpool mosogép telibe találta az imádott Poloja kék motorháztetőjét!
És akkor majd azt mondja:"NA ne bassz fel!" és elájul.A vasgyúró nője majd összekaparja.
Elegem van abból is, hogy várni várni valakire, aki úgysem jön el.Hát akkor ne jöjjön.Hanem menjen..a pics*ba.
Elegem van a tanácsokból,abból, hogy mindenkinek minden bejön..., nekem meg nem.Csináld így. Csináld úgy, ne ne így tuti nem fog sikerülni.Hát de máshogy sem.És ebből is elég.
Továbbá, nem tolerálom többé, a hazugságokat,az utasítgatásokat,az emberi butaságokat,a nesze semmi fogd meg jól dolgokat, a semmitmondó üzeneteket, és mondatokat,a téma terelést, a tutyimutyi emberek-teszetosza megnyilvánulásait.
Asszem ennyi elég lesz.
Kész,vége.Nekem ez a zéró tolerancia.