2010. november 19., péntek

A matematika mai állása szerint..-najóóóóóó nekem ne ..nekem ne:D

Egy szuperpocok odajött hozzám a boltban, és vigyázzba vágta magát.-Jó estét, lehet itt kártyával fizetni?-katonás hangnemben. Mondom neki, -Szia. -Ezen kicsit meglepődött , hogy nem magáztam vissza, de..első második és sokadik ránézésre is a srác ifjú kadét nem lehetett több 22-25 évesnél.S ha az én koromat figyelembe veszem, nálam fiatalabb volt. Na ezért nem magáztam.
Odább-csatangolt, vagy menetelt mint valami kiskatona, a barátnőjéhez, aki szerintem az elnyomott szerepet játszotta a forgatókönyv szerint.A srác volt az "ész" a csapatban.Ő meg..a.."igen szívecském..persze, ö..nem tudom, dönts te"szereplő. Jöttek fizetni. Én kasszáztam. 2000 ft után ajándék bizsu jár.Mire a szuperpocok meg is kérdezte.-Akkor nekünk jár az ajándék bizsu? -Ha kétezer forint felett vásároltok akkor igen.-mondtam én. -Nos a tudomány mai állása és a matematika szerint (esküszöm nektek hogy szó szerint idézek), jár nekünk a bizsu. -Atya ég..gondoltam magamban ,-nekem aztán magyarázhatod, fel voltam mentve matekból, mégis én kasszázlak le..ha te ezt tudnád höhö Összeadta a gép az árakat, és basszus a pocok elszámolta magát.. meg is mondtam neki: -Ez csak 1930 forint, nem jár a bizsu. -Az nem lehet,-mondta ő.
Úgy látszott a matematika..mai állása csődbe ment.. :D
Megkérdezte:-Mennyi hiányzik? -Na mi van , most meg hetven forintot nem bírsz kiszámolni?-gondoltam ismét magamban. -Mondom hetven , de szívesen hozzá tettem volna, hogy a matematika MAI állása szerint.Kihagytam.Hülye panír:D
Jó akkor nekiállt ott, nézelődni mit vegyen a barátnőjének, de a leányka már haza akart menni, így hagyták a fenébe. Viszont, mikor a csipogó el kezdett berregni a pulton, mert a pult alatt levő mágnes jelezte, hogy rajta van a csipogó..a srác udvariasan megkérdezte..-Mi ez a szar? -Mondhattam volna hogy a tudomány mai állása szerint csipogó te idióta. De csak a csipogóra futotta. Fizettek.A tudomány mai állása szerint érvényes fizetőeszközzel.Úgy köszöntek el mindketten, mintha gombnyomásra működnének:-Viszontlátásra.-hivatalosan. Mire én:-Sziasztok. Ezzel megint sikerül a lelkükbe gázolnom azt hiszem, mert rám vágták az ajtót.

2010. november 1., hétfő

Jössz egy kicsit..?

2010.10.30

Nos, az élet itt nálunk a kilencediken még mindig elképesztően izgalmas, és mindig történik valami.
Például most is.Épp egy kimerítő beszélgetésből tértünk E. és én mindenki a maga kis szobájába.
Amikor.. egyszer csak..-Jössz egy kicsit?-kérdezte E. (szeretném megjegyezni, hogy a hangsúlya maga volt a nyugalom)
Hümm..-gondoltam magamban, valami kimaradt az előbbi eszmecseréből (ez előfordulhat) esetleg, van valami a Tv-ben amit mindenképp látnom kell.Ballagtam is a hang irányába. Az előszobában sötét volt, épp ezért tökéletesen kivehető volt az üveg szobaajtó mögött , hogy valami lángol a szobában.Nem tábortűz volt, senki ne gondoljon ilyenre.Csak egy ott felejtett gyertya.. egy halom papíron, könyv közelében,és a tapétás fal közelében.. természetesen, alátét nélkül.A kis gyertyacsonk, most már csak 10 cm volt, de fénykorában lehetett vagy 20cm.Mindenesetre a lángok elérték az eredeti méretet, vagy többet is talán. -Felgyújtod a szobád?-kérdeztem, a lángoló objektum mellett álldogáló E.től. A gyertya gazdája nem szólt semmit, csak nézegette a lángokat,majd megjegyezte , hogy a tesójától kapta gyertyát..és hogy lehet hogy ez így begyulladt, és miért ég ennyire.-Elfújjam? -kérdeztem. -Én is akartam..
Jó én elfújtam..szállt a pernye szanaszét. -Látod mekkora füst van?-kérdezte E. Persze, hogy látom- gondoltam magamban..-téged nem látlak a füsttől :) aztán fedeztük fel, hogy a gyertya szétfolyt a parkettán eljutott a "fehér hófehér szösz" szőnyegig..úgy körülbelül 20-25 négyzetcentiméter kiterjedése lehetett.Tovább vizsgálgatva az esetet, kiderült, hogy a gyertya alatt levő papírok közt szerződések voltak.Na persze, most nem látszottak rajta a betűk, faggyútól.
A gyertya átkerült egy tálcára, a szerződések pacával együtt biztos helyre (remélem) a papírok a kukába kerültek.
A pocoknak nem esett baja,mert szerencsére ő kinn lakik az előszobában.
Így végződött hát a vasárnap esténk.Tűzoltósan.